Acélok alakítási szilárdságának vizsgálata

az a -Fe+g -Fe átalakulási állapotban

Dr.-habil. Gulyás József egyetemi tanár, Dr. Reisz Gyula egyetemi docens

Miskolci Egyetem, Kohómérnöki Kar, Anyagtechnológiai Intézet

Fémtechnológiai Tanszék

A fémek képlékeny alakításakor az alakítási szilárdság jelentős tényező, mivel az alakítási zóna geometriai alakjával és az alakító szerszám felülete menti súrlódás hatásával együttesen meghatározza a kialakuló feszültségállapotot és ezen keresztül az alakításhoz szükséges erő és teljesítményszükséglet nagyságát. Ez indokolta az elmúlt negyven évben ennek a fontos anyagjellemzőnek a kísérleti méréseken túlmutató vizsgálatát és az elméleti elemzéseken alapuló meghatározásának igényét.

A hagyományos, gyakorlati melegalakítási körülmények között az alakított munkadarab alakítását ausztenites (g -Fe) állapotban, az acél C- tartalmától függően 800-1300 ^oC hőmérséklet határok között végzik. Hidegalakításkor a perlites, vagy a ferrit+perlites (a -Fe) állapotú acélanyag hőmérséklete az alakítási hőmennyiség hatására a környezeti hőmérsékletnél magasabb szintet, 80-300 ^oC értéket érhet el. Az acélok alakítási szilárdságának meleg és hidegalakítási körülményekre vonatkozó, gyakorlati számításokra is alkalmas függvényalakban történő leírását egymástól független módon és módszerekkel több kutató is elvégezte.

Az acélok szilárdsági tulajdonságainak növelését szolgáló termo-mechanikus módszerek alkalmazásakor az acélok alakítására többségében a g -Fe® a -Fe átalakulási mezőben, az A₁-A₃ hőmérséklettartományban kerül sor. A szakirodalomban fellelhető közlemények adatai, valamint saját kísérletek eredményei alapján a Sellars-Mc Tegart féle elemzés alapján kidolgoztunk egy olyan közelítő számítási eljárást, amellyel az a -Fe+g -Fe átalakulási állapotban lévő acélok alakítási szilárdsága meghatározható.

VISSZA