Tartalomjegyzék

Összefoglaló

Az acélszalagok gyártása során magas hőmérsékleten a környezet oxigénjének hatására a felületen egy háromrétegű oxidréteg alakul ki. A termékgyártók elsődleges célja, hogy az oxidációnak tulajdonítható vas veszteség minél kevesebb legyen és a reveréteg tulajdonságai lehetővé tegyék a nagy hatékonyságú revétlenítést.A reveréteg tapadását és szilárdsági tulajdonságait nagy mértékben befolyásolják az alapfémből származó és a revébe diffundáló ötvözőelemek. A megvizsgált ipari próbák esetében a Si és Ni hatását a reveképződés kinetikájára termogravimetriás módszerrel, a reve szerkezetét pedig pásztázó elektronmikroszkóppal és energiadiszperzív röntgenspektrométerrel vizsgáltuk.Az általunk vizsgált próbatestek Si tartalma 0,18 és 0,35 tömeg% között, míg a Ni tartalom 0,02 és 0,25tömeg% között változott.A megvizsgált próbatestek esetében az ötvözőelemek hatása leginkább a reve szerkezetének változásában volt kimutatható. A reakció kinetikájára gyakorolt hatást a folyamatok komplexitására való tekintettel nem minden esetben sikerült kimutatni.

Nióbium-zafír (111)//(0001) átmenetet modelleztünk atomi szinten. A zafír kristályt merev testként kezeltük, a nióbiumban nempár jellegü potenciál, a nióbium és zafir között párjellegü potenciál adta a kölcsönhatást. Változtatva a kötéserősséget változott a diszlokációhálózat is. Elektromikroszkopos felvételek szimulálása segítette a reális szerkezet meghatározását.

A fejlett országok jelenleg az átalakulás útján vannak a tudásalapú gazdaság felé, amely a tudás, a technológia és az információ hatékony előállítására, elosztására, feldolgozására és alkalmazására épül. Magyarország szerkezetátalakítási és integrációs feladatainak megoldásához csak tartósan dinamikus gazdasági növekedés vezethet, amely a tudásbázis, a kutatás és a technológiafejlesztés kiemelt kezelése, ösztönzése nélkül elképzelhetetlen. A 2000. év elején elkészült a Tudomány- és technológiapolitika 2000 című dokumentum a tudomány- és technológiapolitika elveinek és cselekvési programjának megfogalmazásán túl nemzeti kutatási és fejlesztési programokat fogalmazott meg. A hazai pályázati rendszerek kiemelt, elkülönülő anyagtudományi pályázati szegmenssel nem rendelkeznek, de lehetőséget nyújtanak a pályázati rendszerek struktúrájában az anyagtudomány területén is kutatás-fejlesztési támogatások elnyerésére. Az előkészületben lévő nemzeti K+F programok az anyagtudomány számára is nyitnak program-lehetőséget.

A korszerű műszaki kerámiák számos olya előnyös tulajdonsággal (szívósság, keménység, kopásállóság, elektromos- és hőszigetelő-képesség, biokompatibilitás stb.) rendelkeznek, amelyek révén a műszaki gyakorlat sok területén előnyösen használhatók fel. A közlemény ezen anyagcsalád fontosabb felhasználási területeiről, és a kapcsolódó kutatás-fejlesztés néhány kérdéséről ad áttekintést.

Az Anyagok Világa folyóirat lehetőség kíván biztosítani arra, hogy a célirányosan beérkező tudományos cikkeken túl, bemutassa a világhálón illetve a nagyvilágban megjelenő anyagtudománnyal és technológiával foglalkozó érdekességeket, újdonságokat. Ha Ön bárminemű anyagtudománnyal foglalkozó érdekes cikket, tanulmányt, linket talál és ezt meg kívánja osztani a nagyvilágggal, kérjük NE HABOZZON, küldje el címünkre.
Segítségét előre is köszönjük mind a szerkesztő bizottság, mind az olvasó közönség nevében.